... avagy menni vagy nem menni ...
Végére jár a 2024. év is, és így december végén, ahogy eddig már tizenháromszor, most mérlegre kerül ez az esztendő is - mit hozott nekünk, mit láttunk, merre jártunk?
Előkerül ismét az a bizonyos képzeletbeli 2024-es túranapló, amelyben utak, túrák, kirándulások emlékei, a túravezető ajándékai gyűlnek az év során - lapozzuk fel most, mi szépre-jóra emlékezünk 2024-ből?
 |
Nagy-Fátra, januárban
|
Az év eleje többnyire egynapos túrákat hozott - január végén a téli
Nagy-Fátrában jártunk, majd februárban a szintén sokadszor ismételt) klasszikus
Alacsony-Tátra-gerincen túráztunk; illetve két kétnapos kört is tettünk februárban; történetesen ugyanakkor; így egy hétvégén voltunk jelen az Alpokban és a Kárpátokban is két-két külön csapattal: a
Liptói-Tátrában, illetve az ausztriai
Hochschwab hegyeiben!
 |
Hochschwab - Ebenstein, február ...
|
 |
... a Liptói-Tátrában, ugyanazon a hétvégén :-)
|
Tavasszal szintén egy-egy belföldi kirándulás után, húsvétkor egy hirtelen újratervezés jól sikerült eredménye volt a horvátországi,
Mljet-szigeti út; majd április utolsó napjaiban számunkra új helyszínként, jókor és jó helyen, a sáfrányvirágos
Bihar-hegységben túráztunk. Májusban -ez már szinte rendszeres úticél, de aki nem érti miért, nézze meg- ismét Horvátországban, a
Velebitben jártunk; persze kicsit mindig variálva az útvonalat, most idén kiegészítve a
Kapela-hegység alacsonyabban fekvő, ám annál kalandosabb ösvényeivel.
 |
Közel a tengerszinthez :-) (Mljet-sziget, április)
|
 |
Sáfrányvirágos Bihar-hegység, április végén
|
 |
A horvátországi Velebit, májusban
|
Június legelején, első nyári utunk az osztrák- szlovén határvidékre, a
Karavankákba vezetett. Ez is első alkalom volt nekünk itt, ismétlésre érdemes, csodás és nem túlnépesedett terepen!
 |
Karavankák, június
|
 |
Enns-völgyi-Alpok, szintén júniusban
|
Szintén a zöldellő nyári Alpokba látogattunk június-júliusban; ismét a
Hochschwab vidékén (de másutt mint februárban); illetve tavalyi év végi kirándulásunk helyszínén, az
Alacsony-Tauernben, ezúttal egy
Enns-völgyi Alpok-beli körrel meghosszabbítva.
 |
Hochschwab, ezúttal nyáron
|
Nem maradhatott ki Erdély sem 2024-ben, a
Gyergyói-havasokban túráztunk július végén - ez is kicsit másképp mint azt arrafelé eddig szoktuk, ezúttal nem nomád módon, sátorral, hanem szállással, csillagtúraszerűen, a tágabb környék több helyszínét bejárva kirándultunk.
 |
Erdély 2024 - az Egyeskő környékén ...
|
 |
... és via ferratán a Békás-szorosban
|
Az ősz ismét hozott
egy sor egynapos túrát - kezdve a
Börzsönytől, a
Nagy-Fátrán át az
Alacsony-Tátráig és a
Selmeci-hegységig - utóbbi már a tél elején, ahogy a mátrai, hagyományos "hegyek-napi" túránk és az esti/éjszakai napfordulós kirándulás is, decemberben; és a sornak még nincs vége, mert lesz még elő-szilveszteri túra is az év utolsó napjaiban, szintén "szokott helyünkön", a
Schneeberg-en!
 |
Őszi Nagy-Fátra ...
|
 |
... és a Szulyói-hegyek, szeptemberben
|
 |
Alacsony-Tátra őszi színekben
|
 |
Egy a hazai túrák közül: novemberi Börzsöny
|
 |
Itt a tél! Hegyek Napja a Mátrában
|
Mindehhez tegyük hozzá a jó pár "magánszervezésű" túrát amelyen részt
vettünk - melyek bár itt meghirdetve nem voltak, de amelyeken is
jelentős részben "Kárpát-Túrás" útitársak tartottak velünk!
Elégedett is lehetnék, hiszen idén is szebbnél szebb túrák sorakoznak a képzeletbeli napló lapjain. Ajándék van bőven, emlékek hegyekről, kalandokról, kedves útitársakról, vidámságról, örömről, megvalósult álmokról.
Vagy mégsem? Hiányzik még valami?
(innen egyes szám első személyben, mert mi túravezetők nem vagyunk ott minden eseményen, illetve mert önkritikus rész következik :-)
Mert akadnak bizony üres oldalak is az idei naplóban szép számmal. Elmaradt túrák, valóra nem vált tervek üresen maradt helyei a naplóban.
Az időjárás, persze elsősorban. Igen, igen, volt amikor jó hogy nem mentünk. Meg amikor csak rossznak nézett ki az idő; és végül ki tudja jó döntés volt kihagyni vagy nem sem. És hol az a határ amikor még érdemes próbálkozni, és hol az amikor nem? És ki vagy mi hozza a döntést, miről, nem volt-e olykor az elkényelmesedés is ott valahol ...? Meg főleg az az idő, nem mint időjárás, hanem az olyan idő ami nagy érték, és bizony másra is kell... Amit talán sajnáltam néha, ha az odakint járásra nem is, de utazásra, szervezésre talán igen. És volt sérülés, ahogy az elmúlt években is volt; az hogy mitől lett volna jobb, pihentetni vagy rádolgozni; hogy "a lélek kész, és a test erőtlen" ilyenkor, vagy éppen fordítva...? - az megint egy kérdés szintén. Egyszóval sokszor merült fel a "menni vagy nem menni" dilemmája, talán többször mint máskor; talán többször mint kellett volna.
Sok kérdés; egy kis év végi töprengéshez szokás szerint több kérdés mint válasz.
De ami tanulságos, hogy legtöbbször -így utólag - kár volt kihagyni. Lehet hogy az idő nem is lett volna olyan rossz... és az a másikfajta idő talán kevesebbet is ér ha nem arra használjuk ami a legnagyobb örömet okozza. Igen, értékes, szükség van rá sok mindenre, de ha odakint vagy akkor igazi kincs. Ebből az időből lesz az öröm, ez adja az erőt, és ezek a napok íródnak pirosbetűs ünnepként az emlékek naplójába. És nem utolsósorban, az az önmeghatározás, hogy mire költjük ezt a fontos (és bizony nem megújuló), megfoghatatlan valamit. Meg, nem utolsó sorban az elkényelmesedés nem vezet jóra. Ha hegymászó, ha túrázó vagy, addig vagy az, amíg mész. Szóval, nemhogy menni vagy sem, hanem
"lenni vagy nem lenni,
ez itt a kérdés!"... Ami nem mindig egyszerű. De jövőre kívánom magamnak hogy az erő, az elhatározás és az idő legyen velem a következőkben; hogy az lehessek ami vagyok; és Nektek is,
kedves Útitársak,
hogy legyen időtök, alkalmatok velünk tartani a következő esztendőben is, akár visszatérőként vagy új túratársként, hogy legyen számotokra is emlékezetes minden együtt töltött nap kint az erdőben vagy a magas csúcsokon; tovább írva túranaplónk tizennegyedik évfolyamát 2025-ben is :-)
Minden ismerős és még ismeretlen Útitársunknak boldog Karácsonyt és szebbnél
szebb túrákban, élményekben bővelkedő új évet kívánunk
A Kárpát-Túra csapat
