2019. május 12., vasárnap

Medvés Madaras

              2018-as téli kirándulásunk után ismét ellátogattunk a felvidéki Madaras-hegységbe. Szintén egynapos túra, a hosszabb napoknak köszönhetően kissé hosszabb útvonallal - a Kárpát-Túra-csapat éppen századik eseményeként!


A Kolostor-szikla panorámája

A viszonylag hosszú autózást leszámítva egyszerű kirándulás a mai, mondhatni egy a száz közül... de mindig van meglepetés!
Az első mindjárt hogy minden élelmem otthon maradt. Sebaj. A túratársak szerencsére gondosan pakoltak, így a hanyag túravezető sem marad betevő falat nélkül ...
A második hogy a fényképezőgép sincs nálam.Ez azért kár, mert szép idő ígérkezik ... marad hát a telefon, tájképet azzal is tudok csinálni ...
A harmadik meglepetés pedig: a medve! Nem sokkal Élesmart falut elhagyva keresztezi utunkat egy nagyobbacska bocs, majd nemsokára egy megtermett anyamedve is követi! Némi megilletődöttség tagadhatatlan, mert mint tudjuk a medve nem játék ... bár inkább az otthon hagyott fényképezőgépre gondolok de nagyon ... Néhány percig a völgy túloldalán, a bükkösben bóklásznak, majd az öreg végül szimatot kap és menekülőre fogja a dolgot. Nagy élmény volt, legtöbben először találkoztunk a szabadban Dörmögőékkel, a fotók viszont legfeljebb csak bizonyító értékűek ...


A bizonyító fotó ...


A "Kolostor" tornyai
         Ezzel vége is a meglepetéseknek. Innen egyszerűen csak szép minden. A bükkösök friss üde zöldjét lassan magunk alatt hagyjuk, egy-két hónapot megyünk vissza az időben a bő ezer méteres magasságig, ahol ugyanezek a fák még csak rügyeiket nyújtják a napfénybe, a törzsek árnyékában  még egy-egy hófoltot is rejtegetve. Elérve a főgerincet, végighaladunk a jó két kilométeres, egyenes és közel vízszintes hegyháton a Kolostor-szikláig. Nagyszerű kilátás, kényelmes ülőhelyekkel a meleg kőpadokon; alattunk az itt még meleg barna színű bükkerdő, körülöttünk a Felvidék hegyei ... szinte kár is innen továbbállni.





 

Madaras-csúcs

        De előttünk még a Madaras-csúcs, jó húsz perces sétával fel is érünk az 1346 méteres tetőre. Ismét kilátás, csúcscsoki, majd ereszkedés - innen kibővítve a téli kört a Kis-és Nagy-Homolka nyergén át, nagy ívben kanyarodunk  Madarasalja felé, ahol egy itallal ünnepeljük meg a jól sikerült túrát, medvekalandot, szép tavaszi napot, mielőtt az országúton lesétálunk az Élesmart község szélén várakozó autóhoz.





A képeket Hunyadi László és Stirli Csaba készítette.