A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kamniki-Alpok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kamniki-Alpok. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. december 21., csütörtök

Régi utak, új utak

 Gondolatok a 2023. év végére



             Korán érkezik a tél végi este; odakinn sötétség és köd borul az erdőre; és ha szerencsénk van, mint volt most december elején, vastag hóbunda is takarja a tájat! Nem marad más szín, fekete-fehér a táj, puha körvonalakat rajzol a hó; eltakarja ami volt, csakúgy mint azt ami van és lesz. Eltűnnek lassan a régi Utak, és még nem láthatjuk még merre vezetnek majd az újak ... Ideje hát megállni kicsit, emlékezni, és a ismét elővenni azt a bizonyos, képzeletbeli túranaptárat, visszalapozva a végére járó 2023. év emlékeit!
 
 
Alacsony-Tátra januárban

 
            Mindjárt januárban, biztató kezdetként sorra került egyike a régi utaknak, egy napfényes téli Gyömbér-Chopok - túra; majd februárban szintén mesés időben, szintén ismerős ösvényeken, a Polyána erdeiben túráztunk. 
 
 
Még mindig tél - februárban, a Polyána-hegységben

 
          Utolsó téli hegyi túránk célja a Hochschwab-hegység volt, márciusban; majd - már az igazi tavaszi időben, hazai tájakon járva, egy-egy napot töltöttünk a Gerecse, Börzsöny és a Bükk hegyei között. Szintén tavasszal, ismét eljutottunk a horvátországi Gorski Kotar-ba, a kék tenger és a fehér sziklák birodalmába. 
 
 
Egy a tavaszi "egynaposok" közül: Gerecse, márciusban

 
 
Ismét a fehér sziklák között - Gorski Kotar, április

 
               Eljött a nyár is, szintén egy bejáratott (de méltán ismételt) Fátra-túrával; majd júliusban a Liptói-havasok vidékét jártuk. Az év csúcspontja volt talán a Fogaras-túra (a hegység általunk még nem bejárt részén); nem különben újdonság volt ugyanezen utunkon a jóval kevésbé ismert Kapacina-gerinc is!
 
A Fogarast járó csapat ...

 
... és tájkép a Kapacinából (július)

 
 
                 Az ősz is hozott szép napokat: egy rövid (de annál sportosabb) hétvégén jártunk a szlovéniai Kamniki-Alpokban; majd szintén októberben a lengyelországi Keleti-Beszkidekben tettünk egy (számunkra) felfedező jellegű túrát. Új helyszín volt még a szerény, de szép késő őszi Helembai-hegység is, és szokásos Hegyek-Napja-túránkra (kezdő kép) még a hó is megérkezett a Magas-Börzsönybe! Végül, de  nem utolsósorban, az év "végleges" zárásaként, e sorok írásakor előttünk áll még egy tervezett előszilveszteri kaland is a behavazott osztrák Alpokban!
 
 
Keleti-Beszkidek (október)

 
                 Felidézve a szebbnél szebb kirándulásokat, nem lenne teljes a felsorolás az elmaradt események nélkül! Ebből volt idén nem kevés sajnos! Kútba esett egy Karavankák, egy Velebit-, egy Retyezát- és egy őszi Hochschwab-túra - elsősorban az időjárás miatt, ami - így utólag - volt amikor jó döntés volt és volt amikor nem. Mindig nagy dilemma és nehéz döntés: menni esőben-ködben is hogy "beteljesedjék az írás"; vagy bölcsebb bizonytalan esetben pénzt-szabadságot kímélve itthon maradni?! Főleg ezek miatt, nem állítom hogy történetünk legnagyszerűbb szezonja volt; és kívánok magunknak minél kevesebb ilyen döntéshelyzetet a következő években!
 
 
Októberben, a Kamniki-Alpok csúcsán (Grintovec)


 
                 Igen, a következő útjainkon! Az új Utak, amelyek még nem láthatóak; de ha nem is út még, sőt nem is terv, de álomnak, valaminek lennie kell a köd mögött, hó alatt, ahogy a fák rügye is készen várakozik már ősztől, hiszen nem lenne tavasz különben!
                 Először az Utakról, a szó szoros, fizikai  értelmében. Tervnek valóban nem nevezném még őket, nem olyan amit csak meg kellene hirdetni ... inkább elképzelések. 
                Valószínű hogy sokkal bővebb kínálatra nem lesz módunk jövőre sem - a számszerű növekedést nem tudom ígérni, mert vannak az életnek más, olyan Útjai amiről le nem térhetek és bár álmokban és tervekben hiány nincs, de van hogy a szürke hétköznapoknak előnyt kell adjak ... De elképzelések azért vannak. Elképzelések új utakról, újabb úticélokról - talán kevesebb ismétléssel és több újdonsággal a túracélok tekintetében... Talán többször hétköznapokon is, kihasználva az ezzel járó előnyöket (és cserébe elviselve a hátrányait). Új ötletekkel és legalább részben pótolva az időjárás elmosta túrákat.
 
 
Helembai-hegység, novemberben

 
             És pár szó az Útról, úgy mint célról, küldetésről, álmokról amiből valamennyit meg lehet és kell valósítani. Olyan utak amelyeket eddig nem mentünk végig; utak, amelyek - bár úgy tűnhet néha visszafelé vezetnek, mégis a céljaink felé visznek.
             Egyik ilyen küldetésünk lenne a természetjárás. A nagy hegyekre vezető magashegyi utak, huszon- (- harminc... -) kilométeres hazai túrák nyilvánvalóan inkább sportesemények; távolabbi tájakon, megfelelő fizikai felkészültséggel, "haladós tempóval" "végrehajtott" túrák  mellett érdemes figyelmet fordítani a természet apróbb szépségeire; ösvényekre, állatokra, évszakok változására, időjárás jelenségeire - a korábban már megkezdett Természetfigyelő túrák folytatásaképpen. Ahol a túravezetőnek van alkalma újat mondani, mutatni valamit abból, amit magunk körül látunk.
              Ehhez tartozik az is, hogy mindezt (meg persze a magas hegyek csodáit) minél több új útitárssal megismertessük. Keressük a módját hogy a nem túl gyakori és szűkre szabott létszámú eseményekre, legalább a többedszer járt úticélok esetén, legyen hely még ismeretlen útitársainknak is. Mindezt a létszám növelése nélkül - kérjük ezúton is ,előre, megértéseteket ha valaki nem fér be valamelyik túránkra! Határokat szabunk hogy elkerüljük az osztálykirándulás méretű emberfolyamot, ami meglátásom szerint nem az erdőbe/hegyre való; a a szervezésben pedig olyan munkát jelent amiből az emberi oldalon keveset profitálunk (érthetőbben: a sokadik útitárssal, akinek megszervezzük kivel, hogyan utazzon, levelezünk vele, megvárjuk ha késik ...stb. De a kirándulás során jó eséllyel csak egy bemutatkozásra futja majd ennyi ember között ...
                  És ha már szóba került, végül és utolsósorban a "munkáról" és "profitról": még egy út, amelyen "visszafelé" megyünk! Útjainkat úgy szervezzük-vezetjük mintha a megélhetésünk múlna rajta - ettől működik a dolog. De igazából nem múlik rajta... -és ettől :-) Néhány év után (2019-2023 között voltak részben fizetősek túráink), több dolgot mérlegelve visszatértünk a kezdeti gyakorlathoz ami szerint csak a túrák hirdetésével, szervezésével, vezetésével kapcsolatos költségeinket szeretnénk viszontlátni! Ezzel a persze a bevétel  jótékony célra felajánlott része is megszűnik, amit lehetőség szerint pótolnánk más módon. Régi álom valamiféle közösségi önkéntes tevékenység szervezése, ami talán ebben a formában lenne a leghasznosabb; bár látva hogy túrát szervezni és túrázni menni is szűkös az idő, erre továbbra is kevés az esély. Mindenesetre nem tettem le róla, hogy hogy ha jelképes mértékben is de továbbra is hozzájáruljunk erdőink, hegyeink, környezetünk, társadalmunk fenntarthatóságát és segítsük azokat akiknek nem adatik meg az hogy a mieinkhez hasonló élményeket élhessenek át abban a mesevilágban ahol mi annyiszor járunk.
                ... De talán már túl messzire is kalandoztunk a még nem látható jövőben. Mindezek még épphogy tervek. Halvány ötletek, homályos álmok; odakinn még sötét, köd, sár és hó rejti a hozzájuk vezető ösvényeket. Ez most a befelé fordulás ideje - várjuk hát ki, hogy a vágyak újra éledjenek! És eljön az ideje mindennek; eljön a fény is, a januári ragyogás, vagy legkésőbb a tavasz világossága; és mindenképpen ott lesznek előttünk az Utak, régiek vagy újak - és kívánom, kedves Útitársak, hogy minél többet járjuk együtt őket a 2024. esztendőben is!


Liptói-Tátra (Baranec); július




Minden eddigi és leendő Útitársunknak boldog Karácsonyt és szebbnél szebb túrákban, élményekben bővelkedő új évet kívánunk

                                                                                                                   A Kárpát-Túra csapat

2023. október 27., péntek

Túra Szlovéniában: Kamniki-Alpok

 

 


           Többedik nekifutásra ugyan, de csak összejött ez az út is! Első körben még tavalyelőtt, majd ez év szeptemberében mosta el az időjárás (idén ez szó szerint értendő, útközben magunk is láthattuk a szlovéniai árvizek nyomát ...) Végül októberre többé-kevésbé sikerült az újratervezés; nem ugyanazzal a csapattal; sajnáljuk akinek nem volt jó az új időpont :-( és örülünk hogy más tudott csatlakozni :-) Íme, egy rövid beszámoló, újabb lapok a túranaplóban, a Kamniki-Alpokból!

Október 6., péntek

          Délután tudunk indulni, ami még mindig jobb mint ha csak két napunk lenne. Persze ez a nap az utazásé, ma csak a völgy lehet a cél. Szállásunk a Bistrica folyócska völgyében, van, egészen közel másnapi kiindulópontunkhoz. Este kilenc van mire megérkezünk. Hálásan tapasztaljuk hogy a konyha még nyitva, néhány egyszerűbb falatot rendelhetünk még. Az este kellemesen enyhe, amíg lehet a teraszon töltjük az időt, mert a szobák viszont igen szűkösek... de a célnak ez is megfelel, a sebtében újratervezett túránkhoz jobbat nem kívánhatunk.

Október 7., szombat

          Még alig kel fel a nap (igen, láthatóan felkelt, vagyis végre szép idő ígérkezik :-) mire - íz perces autózás után - megérkezünk a parkolóhoz. Innen gyalog indul a túra, irány a Cojzova Koca menedékház! Eleinte autóval járható úton baktatunk  ... aztán megint ... kissé csalódás hogy még hosszú kilométereken át kocsival lehet a házhoz közelíteni. Ilyenkor kicsit elgondolkodom, most sportszerűek vagyunk, ahogy kell, vagy amíg lehet közelítsünk mi is, végtére nem azért jöttünk hogy autók közt sétáljunk... mindenesetre most már gyalogolunk, elérve az utolsó parkolót (reggel van még, de már tele); és nekivágunk a meredeknek. Eleinte erdőben majd feljebb már keskeny, törmelékes-füves lejtőn kanyargunk felfelé, nagyobb megállások nélkül az 1792 méteren, a keskeny Kokra-nyeregben fekvő menedékházig.
          Izzasztó a menet, nyárias idő, és máris alattunk ezerkétszáz méternyi szint! A ház teraszán megérdemelt ebéd következik, de a napnak (és a kapaszkodónak) nincs vége: mivel mára ígérkezik szebb idő, irány a 2558 méterese Grintavec-csúcs, a hegység legmagasabb pontja!
           A déli pihenő után lepakoljuk felesleges holminkat (itt lesz szállásunk ma este), tovább kapaszkodunk hát. A köves-sziklás-füves terepet (a kétezer méter leküzdött szinthez közeledve) lélekölő, széles törmeléklejtő követi  egészen a csúcsig. Odafenn jókora antenna díszlik, mint megtudjuk ez szerencsére csak rádióamatőrök ideiglenes installációja. Csúcsfotó, csúcscsoki, aztán indulunk vissza. Most már igazán kényelmesen; pihenőkkel, kiélvezve a szélcsendes, napos, csoda csendes délutánt. Közel  vacsoraidő van mire visszaérünk a házhoz. Elfoglaljuk a szállást, némi sorbanállás, nyüzsgés, ami kevéssé hiányzott a nyugodt , odakint töltött nap után - de végül kényelemben térünk nyugovóra.

Október 8., vasárnap

            Mára nincs semmi világmegváltó terv. A tegnapi kiadós emelkedés, illetve a várhatóan kevésbé jó idő miatt csak kisebb utat terveztem mára. Célunk a nyereg déli oldalán magas fallal emelkedő Kalska gora:  kevéssel kétezer méter felett, de szép kilátással a környékre. Lehetne kicsivel nehezebb opció is, az utána következő Kalski greben biztosított ösvényen elérhető orma - de erre a hétvégére gyalogtúra volt tervbe véve, így maradunk a könnyebb és közelebbi célnál.
            Az idő valóban felhős és szeles reggelre, de köd nincs szerencsére. Nekiindulunk a hegynek, eleinte törmeléken, a csúcs keleti fala mentén; majd hamarosan megérintjük a sziklát is: rövid négykézlábas szakaszon, néhány vaskapocs és sodrony segítségével érjük el a gerincet, majd a 2056 méteres csúcsot. Valóban szép a panoráma; és jó volt egy kis érintés a hegység vad sziklavilágából ezen az alig két órás kis túrán! Leereszkedünk a házhoz, majd összepakolás és feljöveteli utunkat visszafelé is megtesszük, az emlékek mellé további bőséges szintet is begyűjtve.

           Ennyi fért hát a három napos Kamniki-Alpok utunkba! Szép volt, nekem (legalábbis) új is. De talán legközelebb lehetne több! Ami tanulság volt:
A hegységet ( hasonlóan a Júliai-Alpokhoz) jellemző hatalmas szintkülönbségek több időt és kreatívabb útvonaltervezést kívánnak. Szóval, ha még erre járunk egyszer, alighanem több túranap, más fel-és lemenet, esetleg több különböző szálláshely és ferrata-felszerelés lesz betervezve ...
Mindenesetre most ennyi tellett, legközelebb beletesszük ami ezúttal kimaradt :-)


A Grintavec felé- a menedékház felett kevéssel...
 
 
... és a csúcshoz közel ...


 ... Grintavec 2558 m!

Kényelmes séta lefelé


A zergék figyelnek minket! :-)


Délután a hegyek között


Kaska gora - a "kulcshely"


Kalska gora - a mélyben alattunk a menedékház

A fotókat Hunyadi László készítette.

> További képek



2022. október 26., szerda

Kárpát-Túra 10!

              Tíz évvel ezelőtti kép van előttem. Mintha megváltoztunk volna azóta kissé...de a hegyek ugyanott állnak most is, mint akkor .... Ez azért megnyugtató. Nekik egy szempillantás az az idő, ami - nekem legalábbis -  az élet ötöde. Tíz év, erdőn-mezőn, hegyek közt, kedves útitársakkal: tíz éves lett a Kárpát-Túra csapat!
 
               ... Volt egyszer egy álom. Nagy hegyekről, utazásról, kalandról; távoli vidékekről, sokezres csúcsokról ... Lehet, nem a legfontosabb dolgok életben,. Vagy éppen csak az álmok a fontosak? Nem tudom. De a lényeg hogy mindez megvalósult. Jártam messzi országokban, feljutottam nagy havas hegyekre. Persze nem minden sikerült nem értem fel mindenhová , de annyi kell is, hogy maradjon valami elérhetetlen, amire felnézhetünk ...
            ... Később aztán jött egy másik álom. Nevezhetjük "B tervnek"; gondolhatjuk hogy bizony eljárt az idő ... de nem, ez is egy álom. Társakkal menni, vezetni, szervezni, megmutatni hegyet, erdőt, növényt, állatot; útvonalat, logisztikát kiötleni és örömmel látni hogy íme működik! És látni azt hogy ez jó; nemcsak nekem, hanem másoknak is. Még egy álom hát amely valóra vált - pontosabban válik, nap mint nap, nem múlt idő - csak éppen a kezdet volt kereken tíz évvel ezelőtt!
              Nehéz összefoglalni egy évtizedet pár sorban. De ha már kerek évfordulót ünneplünk, essünk túl a számokon (azt is csak úgy csak hozzávetőlegesen: tíz év alatt körülbelül 150 esemény, 250 túranap, ami kilométerben kitesz vagy háromezret; 12 országban túráztunk közép-és magashegységekben; jártunk több mint száz 2000 m feletti csúcson, és a Kárpát-Túrás zászló fent lobogott három., négy-, sőt ötezer méteren is!
              De ami a számoknál lényegesebb: a Csapat! Több mint háromszázan tartottatok velünk a legkülönfélébb eseményeinken; kezdve a gyerekeknek szánt rövid kirándulásoktól a nagy magasságokig - ha nem is mindenki ugyanott és ugyanakkor, de remélem megtalálta mindenki a kedvére valót! Az erdő csendjét az, aki önmagával szeretett volna találkozni; kedves társakat (vagy éppen Társat) aki arra vágyott. Kalandot, erőpróbát; kellemes izgalmat útközben és örömet ott fenn a csúcson ...   néha talán egy csepp könnyet is, amikor arra volt szükség; de mindenekelőtt sok mosolyt és nevetést ... Remélem Nektek is megvalósult közöttünk álmaitok egy-egy kis szelete! Mert igen, ha nem is mindig a legelsők, de ezek a legfontosabbak az életben.
              Ha így érzitek Ti is, nem volt hiábavaló. És szót sem érdemel többet, hiszen csak az első tíz év volt ... A hegyek ott lesznek még egy évtized múltán is - úgy tervezzük mi is -, és amíg így van, minden Útitársat, régieket és újakat egyaránt vár szeretettel a Kárpát-Túra - csapat!


Az első csoportkép 2012-ből





Tél az Árvai-Beszkidekben (2013 március)


Ferrata-kaland a Dolomitokban ... (2013 július)


... és egy hónappal később a Kazbek csúcsán álltunk (2013 augusztus)


Ismét vasalt utakon: Brentai-Dolomitok, 2014 augusztus


Gran Paradiso, 2014 augusztus


Alacsony-Tauern, 2014 október


Ez is lehet egy túra vége! :-) Velebit, 2015 május


Reggel a felhők felett (Monte Rosa, 2015 augusztus)


Nomád túra a Radnai-havasokban (2016)


Pádis csodái között (2017 június)



Őszi Hochschwab (2017 október)


Grossvenediger, 2018 augusztus



A Csukás szirtjei között (Kárpát-kanyar, 2018 július)



Túra Afrikában! (Atlasz-hegység, 2018)



Máramaros havasain is jártunk (2018 július)



A hazai tájak sem maradtak ki (Bükk, 2018)



Kölyöktúra a visegrádi hegyekben (2019)



Kamniki-Alpok, 2021 szeptember



2021-es évzáró túra a Schneebergen



2022 október- tíz év után ismét Liptói-havasok!

A képeket Győrfi Boglárka, Győrfi Károly és Hunyadi László készítette

2021. december 22., szerda

Fel is út, le is út

  avagy évértékelő, tizedik alkalommal

            
 ( ... Szövegből ez a tizedik ugyan, de a csapat jubileumáig még van majd' egy évünk! Az lesz az igazi!! :-)
 
 
Januári ragyogás a Börzsönyben

 
               Egy esztendő telt el ismét. Újabb kört tett meg Földünk, rezzenéstelenül róva a sokmilliárdodik kört - amely sztendő azonban nekünk, túrák és utak szervezőinek (és alighanem másoknak is) sokkal inkább valamiféle hullámvasutazásnak tűnt ... Még egy év azután, amely bizony nem az aratás éve volt, mint írtam akkor. És hogyan tovább?- kérdeztük valószínűleg sokan akkor.  Kaptunk-e választ azóta? Úgy tűnik még nem. Vagy legfeljebb csak részben. 
 
 
Tavasz a Balaton-felvidéken

 
               Mert aratásról még nem beszélnék ebben az évben sem. Hónapok teltek még el a tavaly ilyenkori bizakodó soraim óta, amikor szabályosan csak családilag lehetett odakint járni; este nyolckor otthon volt a helye mindenkinek; a határon túli nagy hegyek pedig olyan elérhetetlenek voltak mint réges-régen, talán csak sok évtizeddel ezelőtt ...
 

Pilis, áprilisban



                Tavasz vége - nyár eleje volt, mire - legalábbis időlegesen is, de úrrá lettünk a ragályon. Lehetett ismét túrát szervezni, és lassan megnyíltak a határok is. Mindenesetre történt mindez lassan és bizonytalanul. 
                Velünk maradt elsősorban, és minden jel szerint hosszú távon a bizonytalanág. Kialakulatlan szabályokkal, változó lehetőségekkel szemben maradt a rögtönzés - így hát oda utaztunk és oda mentünk lakni, ahol helyet kapni ... Ezen túl többünknek megváltozott az élete; más munkarend, más anyagi körülmények, más társaság, más szabadidős elfoglaltság alakult ki az elmúlt jó másfél évben. Nem is beszélve a kórság más jellegű, hosszútávú válságtüneteiről; gondolva itt többek közt az elszabadult árakra és árfolyamokra, amelyek szintén nem könnyítik meg az életünket.

Kora nyár a Zemplénben ...



... a Bükkben ...



... és a Fátrában



                És velünk van továbbra is a félelem. Félelem  vírustól, oltástól, nem oltástól, kötelező oltástól, másik embertől ... Sokan továbbra sem kívánnak utazni, közös szálláson aludni másokkal; és van aki nem kíván alkalmazkodni az új szabályokhoz - mindezek, mondanom sem kell, megtizedelték a csapatot. (azért reméljük jól vagytok, kedves rég nem látott Útitársak? :-)
Ugyanakkor soha nem látott tömegek járnak odakint! ( Isten hozta az először velünk tartókat!) Nyilván köszönhető ez is többek között a már említett változásoknak, átrendeződésének ... mindenesetre a jelenség, okaival és jobb-rosszabb következményeivel  megér majd még egy gondolatfuttatást a későbbiekben!
               Ilyen volt hát a 2021-es év - volt fel, és volt le - de vegyük számba hát részletesebben merre jártunk, hogyan lovagoltuk meg a hullám(völgyeket) !
 

 
 
Újra nagy hegyek között! (Erdély, Páreng augusztusban)

 
Páreng

 
                 
              Mint tudjuk, május végéig csak magánszervezésben járhattunk, legfeljebb néhányad magunkkal - ha tehát valakinek ismerős valamely kép ezekből a hónapokból, az csak a véletlen műve lehet ... ;-)
               Első meghirdetett utunk a tavaszi Bükkbe vezetett; majd a Zemplénben töltöttünk  két szép kora nyári napot. A határok nyílásával ismét jártunk a Felvidéken: egy  nyári Fátra-beli kirándulás volt idei első magashegyi túránk. A lehetőségek nyíltával ismét terveztünk egy nyári, horvátországi Velebit-túrát - ezúttal azonban régi ellenfelünk, az időjárás szólt közbe - de szeptemberben, tökéletes körülmények között ezt is sikerült pótolnunk.
               A nagy magasságok, a már-már hagyományos három-négyezres túrák idén is elmaradtak (persze nem a hegyek mérete hanem a vele járó nagy utazás, szabadság, szállás hiánya volt az akadály); helyette a Tátrában jártunk (ahová ilyenkor, főszezonban, bizony ritkán szánunk több napot - de megérte, mondanom sem kell!)
 
Liptói-havasok augusztusban

 
 
Liptói-havasok

 
 
A Magas-Tátra sem maradt ki

 
Velebit ősz elején - talán ilyenkor legkékebb a tenger ...

 
              Az őszi szezon hozott még két nagy sikerű utat a Kamniki-Alpokban és az Enns-völgyi Alpok csúcsain - mindkettő ismétlésre méltó hely és útvonal!
 
 
Kamniki-Alpok - hegyek és felhők mesevilága

 
 
Kamniki-Alpok

 
Enns-völgyi Alpok, október

 
               Ezeken kívül, hétvégén és hétköznapokon is jártunk egy-egy napot belföldön , nemegyszer "felekék" útvonalakon: egy-egy Kéktúra-szakaszt kombinálva a kör bezárásával, természetesen más jelzések vagy jelzetlen ösvények hátrányos megkülönböztetése nélkül  :-)
Végül, de távolról sem utolsó sorban, az évet a Schneebergen búcsúztattuk - lezárás után (és talán előtt?) - aki ott volt, tudja, a szervezés izgalmaival mintegy összefoglalva a fent elpanaszoltakat ...
               Ennyi fért tehát a 2021-es esztendőbe. Annyi amennyi; egyszer fent és egyszer lent. Értékelje mindenki ahogy érzi,  félig tele vagy félig üres volt-e ez az év? ... De ahol jártunk, amit láttunk, az szép volt, mint mindig - ez nem kérdés. 
             És jövőre?
             Tervezni nekünk (nem csak a fentiekben elsoroltak miatt) eddig sem volt könnyű, most szinte lehetetlen; így nem is próbálkozom. De - ahogy a bevezetőben említett sárgolyó is biztosan járja tovább a pályáját (alig észrevehetően de ezekben a napokban "vesszük a kanyart" a nyár felé! :-) - remélem hogy hullámok és hullámvölgyek után lesz fordulat; és jövő ilyenkor, amikor tizenegyedik alkalommal írhatok erre az oldalra, már felhőtlen ünnep lesz a Kárpát-Túra közelgő tizedik évfordulója!
            Kedves Útitársak,
            végül, de elsősorban, kívánunk Mindannyiótoknak boldog Karácsonyt! Lehetőség szerint gondoljatok szép emlékként erre a 2021. esztendőre is; és kívánunk az új Évre sok sikeres, szebbnél szebb utat - immár egyértelműen  felfelé !
 
 
Évzáró csoportkép a Schneebergen


***

Az elmúlt évekhez hasonlóan, fizetős túráinkra fordított pénzetek egy része ezúttal is jótékony célokat szolgál! 2021-ben túravezetésből befolyt jövedelmünk 10%-a a 
került.