Talán nem vagyok egyedül azzal, hogy várom a telet. No nem annyira a hideg miatt, de a sűrűn hulló pelyhek, az erdőt, mezőt, várost betakaró, ünnepváró mesebeli fehérség valahogy a gyermekkort idézi, amikor nagyobb volt a hó, és keményebb a tél... Manapság, amikor a fehér karácsony lassan ritkaságszámba megy, és az enyhe őszies időben szánon érkező Mikulás gyermekeink számára már-már magyarázatot igényel, nosztalgiával gondolunk régi nagy telekre - íme álljon hát itt néhány érdekesség hazánk hóviszonyairól!
Nosztalgia ide vagy oda, bármilyen telek is voltak korábban, Magyarország (legalábbis mai határain belül) a leghidegebb időkben sem volt az örök hó hazája. A jégkorszak idején a Kárpátok magasabb részein voltak hozzánk legközelebb jégárak; középhegységeink a mai, 2000 m magasság körüli tájakhoz hasonló képet mutattak; a kőtengerekkel, hegyi tundrával borított lejtőkön legfeljebb foltokban maradt meg nyáron a hó.
Rendszeres időjárási adatok csupán az 1880-as évek végétől állnak rendelkezésre, ez előttről csak közvetett utalásokból és szórvány feljegyzésekből tudunk az érdekesebb időjárási jelenségekről, illetve az éghajlat változásairól. Pedig érdekes lenne ismerni például a XVII. századi "kis jégkorszak" vagy az 1860-as évek hideg periódusának eseményeit - ekkor meglehet, hogy hegyvidékeinken néha a nyári hónapokban is előfordult hóesés.
Mikor eshet nálunk hó?
 |
| Hó alatt a pihenőhely asztalai (Csóványos, 2013. február ) |
Úgy tűnik, a nyári hónapok kivételével előfordulhat. Sőt talán még akkor is?! Feljegyzések szólnak hóesésről 1918 június 18-án, valamint augusztus 13-án (Zirc, 1913)! Ha ezeket kétkedéssel fogadnánk, akkor a legkorábbi hóesés dátuma
október 6. (Tolmács, 1936). Legújabb kori adatok szerint legkorábban október 5-én esett hó (Kékestető, 2016.); mésnapra néhány cm-es hótakaró is kialakult. A legkésőbbi havazás adatai:
május 25. (Pécs, 1913), május 27. (szintén a Kékesről), illetve május 30. (Kőszegi-hg., 2009).
És mikor lehet hótakaróra számítani?
Hótakaró a magasabb hegyeinkben (Mátra, Bükk) október közepétől május elejéig is lehet. Az alföldi területeken van év amikor egyáltalán nem alakul ki a hótakaró, legnagyobb eséllyel január közepén- második felében van hóborítás. Itt általában nem tart ki hosszabb ideig folyamatosan, a melegebb periódusok alatt elolvad. A hó felhalmozódása csak magasabb hegyeinkben (700-1000 m) jellemző, itt a hótakaró legnagyobb valószínűséggel (és vastagságban) februárban található. A hótakarós napok száma az Alföldön évente átlagosan 20-25 körül van, a hegyekben jóval több lehet (maximum:
Kékestetőn 154 napon volt hó 1943-44 telén).
Mekkora hó lehet nálunk?
 |
| Miniatűr lavinák a Visegrádi-hegységben (2010. február) |
A hó vastagsága a sík vidéken ritkán haladja meg az 50 cm-t; a hegyvidéken azonban, ahol felhalmozódik a hó, elérheti a másfél métert is! Az eddigi rekordot
(151 cm) a Kőszegi-hegységben mérték
1947. február 19-én. A vastag hóréteg akár kis lavinákat is produkálhat, mint például legutóbb a Pilis-tetőn 2013 tavaszán.
Lesznek-e még nagy havas teleink a jövőben?
A globális melegedési tendencia hosszú távon nem erre mutat. (Az utóbbi évekből származó rekordok nem annyira a trend fordulásával mintsem a megfigyelőhálózat bővülésével, és nem utolsósorban a webkamerák terjedésével magyarázhatók). Mindazonáltal Földünk klímája rendkívül bonyolult rendszer, amelyet nem ismerünk még kellőképpen - tehát bármi lehetséges.
 |
| Hópárkányok a Magas-Börzsönyben (2013. február) |
Addig is, vígasztalásképpen a hó szerelmeseinek, emlékezzünk az utóbbi évek legnagyobb havaira:
- Bár a közeli Budapesten nem sok látszott belőle, 2005 februárjában és 2006 márciusában a Visegrádi-hegységben (Dobogókő) illetve a Magas-Börzsönyben volt méteres hótakaró
- végül, de nem utolsósorban: az idei emlékezetes márciusi zimankó hozta meg a 2012-13-as tél legnagyobb hóvastagságát
március 30-án a Kékesen 106 cm -rel!
Az adatok forrásai:
OMSZ, idokep.hu, metnet.hu, metcenter.hu, agromet.hu
Szöveg és kép:
Hunyadi László
