Hegyek Napja a Schneebergen

           Hegyek Napja (decmber 11.) környékén szokásos túránk ezúttal kétnapos kivitelben, az Alpok legközelebbi kétezres hegyéhez vezetett. A hegyhez és nem egészen a hegyre, így, a pontosság kedvéért ... mert az időjárás nagy úr, akkor is ha "csak" kétezer méteren járunk és csak mínusz öt fok van ... De ha leszáll a köd, elered a hó, amit ( a már korábban földre érkezettel együtt) közel száz kilométeres sebességgel vág az arcunkba a szél, na akkor nem jó fent lenni. Még ha a csúcs karnyújtásnyira van is de addig sem látunk a ködtől és a hófúvástól akkor bizony rosszkor vagyunk rossz helyen. Hegyek Napján a Hegy megmutatta erejét - ezúttal nem engedett fel, és ezt tiszteletben tartottuk. A hangulaton azonban az elemek tombolása sem ronthatott - és alighanem visszatérünk még ide is!

Az Alpok előhegyei reggeli fényben

 

Bíztató kezdet után ..

... először érkezik a szél ...

.

... és mindjárt itt a hóvihar is

A fotókat Hunyadi László készítette.
> További képek

Himnusz a hegyekhez

      Hatalmas hegyek,

a Tér és Idő maga; a harmadik dimenzió és az örökkévalóság; határa égnek és földnek; földrészeknek, országoknak, pillantásunknak és képességeinknek - távolról tiszteltünk benneteket egykor

Félelmetes hegyek,

kőomlás, lavina, jég és hó birodalma; a hideg, a szél, a köd otthona; viharok szülőhelye - elkerült benneteket az ember ha tehette

Titokzatos hegyek,

csúcsaitokon istenek trónoltak, barlangjaitok mélyén törpék és trollok rejtőztek; legendák szóltak kincseitekről - pásztorok, vadorzók, kincskeresők faggatták az elsők között titkaitokat

Csodálatos hegyek,

idővel kíváncsivá váltunk, bejártuk völgyeiteket, átkeltünk a hegygerinceken, meghódítottuk gleccsereiteket; felkutattuk barlangjaitokat, megmértük ormaitok magasságát és a tengerszemek mélyét  - megismertünk benneteket

Megszelídített hegyek,

nyájainkat legeltetjük rétjeiteken, munkára fogtuk vizeitek erejét, utakat építettünk hágóitokon, alagutakkal fúrtuk át a gerinceket, és letelepedtünk völgyeitekben - birtokba vettük birodalmatokat

Életet adó hegyek,

köveitekből való az érc, szikláitok porából terem a gabona; felettetek születnek a felhők; jégárjaitokban őrzitek a vizet és völgyeitekből indulnak útjukra a folyók; rejtett zugaitokban talál menedékre a természet; barlangjaitokban lettünk valaha emberré; - tudjuk nem nélkülözhetjük áldásaitokat

Szeretett hegyek,

 hozzátok térünk meg ma is önmagunk elől. Úttalan útjaitokat járjuk ha magasba vágyunk; fel oda, ahonnan távolabb lát a szem; ahol közelebb van az ég, ahol kevesebb a kérdés és egyszerűbb a válasz; ahol igazak még a mesék és emberebb az ember - hogy igaz énünkre rátaláljunk.

Hatalmas hegyek,

vigyázzátok az életet, óvjatok minket, őrizzétek álmainkat!

Hegyek Napja 2018

           

                Itt a tél! Igaz, egyelőre amolyan atlanti-mediterrán-globálisan felmelegedett tél, hó nélkül, őszies erdővel, novemberi hangulattal ... De sebaj, a Hegyek Napja alkalmából azért mentünk, ismét a Mátrában, ezúttal a Mátrabérc és Galyatető környékén.
Az igazi telet pedig várjuk továbbra is, legközelebb egy hét múlva éjszakai évzárónkra már esélyesnek tűnik a vidám hótaposás...
... De persze megyünk, ha nyakig ér a sár akkor is!

Vasárnapok sárban és hóban

Börzsönyi kaldera-túra, november 27.

 

   
   Ez volt nagyjából az ősz utolsó napja ott fenn a Börzsönyben. Két nappal később hó takarta be az ösvényeket, de aznap még dagasztottuk a sarat; csepegő eső, szürkeség, majd köd kísért utunkon, egészen a Nagyhideghegyig, csak a már-már "szokásos" őszi kaldera-túra végén, a Holló-kőről csodálhattuk a Fekete-patak völgykatlanát és a Magas-Börzsöny panorámáját. Persze mondanom sem kell hogy mindez nem szegte kedvünk, és két héttel később el is nyertük méltó jutalmunkat:

Hegyek Napja a Mátrában, december 10.

 

        

   Hóval, faggyal, zúzmarával igazi tél várt ránk a Mátrában. Mátraházáról indulva , az északi lejtők árnyékában túráztunk az Ilona-völgyig; felkapaszkodtunk a vízesés mellett és a Markazi-kaputól az országos kék jelzés mentén, nagyszerű kilátópontok után jutottunk fel a Kékesre,  hogy hazánk legmagasabb pontján téli ragyogásban ünnepeljük a Hegyek Napját.

 

 

Fotók: Pap Dániel, Hunyadi László, Győrfi Károly

Decemberi túrák éjjel és nappal

          Eljött a december, ezzel már-már hagyományos éjszakai túránk ideje is. Ezúttal -másodszor- a pilisszentkereszti Somhegyi-kulcsosház volt a vidám évzáró vacsora színhelye és szállásunk az éj második részére. Előtte a téli éjszakában felkapaszkodtunk a Rám-szakadékon, és a behavazott Dobogókőn át értük el a kitűnően felszerelt házat. Másnap (kivételesen szakítva a hajnali indulás szép hagyományával) a ragyogó időre tekintettel változtatva az eredeti útiterven nem le, hanem felfelé indultunk: úttalan úton a Pilis-tetőre, le a Kétbükkfa-nyereghez, majd az immár napfényben és babgulyás csábító illatában fürdő Dobogókőn zártuk a kellemes két napot.

Dobogókő éjjel...

   

...Pilis-tető nappal

 > További képek

            December 12-én, a Hegyek (más)Napján pedig a Börzsönybe látogattunk. Mostoha időjárás közepette, szélben, ködben, néha esőben másztunk fel a a Kámor csúcsára, majd Királyháza érintésével  a Nagy-Mána gerincére (megcsodálva az 50 m-es látótávolság  engedte szerény panorámát,) végül a Csóványos legtetején kaptunk havas-zúzmarás ízelítőt  a télből. Leereszkedve az előbukkanó nap utolsó sugarainál már a jövő évi utakat tervezve búcsúztunk a Börzsönytől...

Csóványosi csoportkép

 > További képek

 A fotókat Győrfi Károly és Hunyadi László készítette.