Vajon lehetséges-e egyetlen napon, egyetlen kirándulás során megismerni egy tájat? Aligha. De talán érdemes megpróbálni összefoglalni a lényeget. Ráérezni a táj lényegére, a hegy vagy a vidék esszenciáját összegyűjteni egy egynapos útba? Nyilván nem em lesz rövid túra, erre lehet számítani. Igyekszem belesűríteni a legfontosabb látnivalókat, a legjellemzőbb helyeket hazai tájakat bejáró, egynapos túráinkba - ha a Börzsöny volt az első, következzék a Bükk!
Persze, hatalmas terület. egy nap alatt a legszebb részek sem mind vehetőek itt sorra, de lásuk a sorra, mire volt elég 33 kilométer, kőről kőre, töbörből töbörbe...
 |
Fátyol-vízesés
|
Mindjárt elsőnek a Bükk vizei! Karsztvidék lévén, ez ritkaság - leginkább a hegy lábánál találkozunk csak vele. A Szalajka-völgyi tavak ugyan emberkéz művei, de a Fátyol-vízesés mésztufa lépcsői a természet művei! Még szerényebb vízmennyiség mellett is különleges látvány nyújt.
 |
Tó a hegyek között - Szalajka-völgy
|
... Azután fel az Istállós-kőre! Kiadós kaptató vezet a Bükk második legmagasabb csúcsára (térképeinken általában ez a 959 méteres magasság szerepel, de az utóbbi évek méréseinek eredményeképp a nem sokkal távolabbi, Szilvási-kőnek nevezett púp egy méterrel megelőzte).
 |
Töbrök a fennsíkon (Zsidó-rét)
|
 |
Őszi kikerics
|
A kapaszkodás igazi jutalma azonban maga a fennsík! Ez is a Bükk jellegzetessége, itt fenn, nyolc-kilencszáz méteren dimbes-dombos tájon túrázhatunk, nagyobb izzadság nélkül! A "csúcsok" inkább dombok, közöttük völgyek helyett töbrök (víznyelők, ahol a csapadékvíz a mészkőhegység belsejébe szivárog) teknői tátonganak. Mindehhez a tájhoz különleges növényzet is tartozik: a fennsík erdei közé kiterjedt hegyi rétek ékelődnek (az elsősorban hamuzsírégetés végett kiirtott bükkösök helyén), sajátos magashegyi flórával (a töbrök alján nyáron is előfordul fagy!) A boróka, ami első látásra szembetűnik, meg a telepített lucosok (tudom, nem őshonosak itt, de kétségtelenül hozzájárulnak a hegyi hangulathoz).
 |
Megérkezés a Három-kőre
|
Átvágunk hát a fennsíkon, érintjük az ország legmagasabban fekvő és leghidegebb barlangját, a Kis-kőháti zsombolyt 920 m magasságban, majd hamarosan kibukkanunk a déli oldalon: a Bükk-fennsík déli peremét alkotó sziklás letörések (a"kövek") csodás kilátóhelyeit vesszük sorra, ezúttal a Kéktúra vonalán járva. Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő, Őr-kő - egyik szebb mint a másik; lábunk alatt a Déli-Bükk hegyei pár száz méterrel alacsonyabban; rajtuk túl az Alföld, Keletnek a tokaji Kopasz-hegy dereng, Nyugat felé a Mátra árnyékos tömbje ... ezt látni kell!
Végül alámerülünk a Bélapátfalva felé tartó völgybe. Itt végződik utunk, lassan alkonyatba is hajlik az idő, utolsó képnek még a Gyári-tóban tükröződő Bél-kő emlékét visszük magunkkal ...
 |
Tar-kő ...
|
 |
| ...Cserepes-kő... |
|
 |
...és végül az Őr-kő panorámája
|
A fotókat Hunyadi László készítette.
