A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Őr-kő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Őr-kő. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. október 6., kedd

Bükki nagy kör

            Vajon lehetséges-e egyetlen napon, egyetlen kirándulás során megismerni egy tájat? Aligha. De talán érdemes megpróbálni összefoglalni a lényeget. Ráérezni a táj lényegére, a hegy vagy a vidék esszenciáját összegyűjteni egy egynapos útba? Nyilván nem em lesz rövid túra, erre lehet számítani. Igyekszem belesűríteni a legfontosabb látnivalókat, a legjellemzőbb helyeket hazai tájakat bejáró, egynapos túráinkba - ha a Börzsöny volt az első, következzék a Bükk!

            Persze, hatalmas terület. egy nap alatt a legszebb részek sem mind vehetőek itt sorra, de lásuk a sorra, mire volt elég 33 kilométer, kőről kőre, töbörből töbörbe...

Fátyol-vízesés

           Mindjárt elsőnek a Bükk vizei! Karsztvidék lévén, ez ritkaság - leginkább a hegy lábánál találkozunk csak vele. A Szalajka-völgyi tavak ugyan emberkéz művei, de a Fátyol-vízesés mésztufa lépcsői a természet művei! Még szerényebb vízmennyiség mellett is különleges látvány nyújt.


Tó a hegyek között - Szalajka-völgy

 
             ... Azután fel az Istállós-kőre! Kiadós kaptató vezet a Bükk második legmagasabb csúcsára (térképeinken általában ez a 959 méteres magasság szerepel, de az utóbbi évek méréseinek eredményeképp a nem sokkal távolabbi, Szilvási-kőnek nevezett púp egy méterrel megelőzte). 
 
 
Töbrök a fennsíkon (Zsidó-rét)
 
 
 
 
Őszi kikerics
 
 
                 A kapaszkodás igazi jutalma azonban maga a fennsík! Ez is a Bükk jellegzetessége, itt fenn, nyolc-kilencszáz méteren dimbes-dombos tájon túrázhatunk, nagyobb izzadság nélkül! A "csúcsok" inkább dombok, közöttük völgyek helyett töbrök (víznyelők, ahol a csapadékvíz a mészkőhegység belsejébe szivárog) teknői tátonganak. Mindehhez a tájhoz különleges növényzet is tartozik: a fennsík erdei közé kiterjedt hegyi rétek ékelődnek (az elsősorban hamuzsírégetés végett kiirtott bükkösök helyén), sajátos magashegyi flórával (a töbrök alján nyáron is előfordul fagy!) A boróka, ami első látásra szembetűnik, meg a telepített lucosok (tudom, nem őshonosak itt, de kétségtelenül hozzájárulnak a hegyi hangulathoz).
 
 
 
Megérkezés a Három-kőre
 
                Átvágunk hát a fennsíkon, érintjük az ország legmagasabban fekvő és leghidegebb barlangját, a Kis-kőháti zsombolyt 920 m magasságban, majd hamarosan kibukkanunk a  déli oldalon: a Bükk-fennsík déli peremét alkotó sziklás letörések (a"kövek") csodás kilátóhelyeit vesszük sorra, ezúttal a Kéktúra vonalán járva. Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő, Őr-kő - egyik szebb mint a másik; lábunk alatt a Déli-Bükk hegyei pár száz méterrel alacsonyabban; rajtuk túl az Alföld, Keletnek a tokaji Kopasz-hegy dereng, Nyugat felé a Mátra árnyékos tömbje ... ezt látni kell! 
Végül alámerülünk a Bélapátfalva felé tartó völgybe. Itt végződik utunk, lassan alkonyatba is hajlik az idő, utolsó képnek még a Gyári-tóban tükröződő Bél-kő emlékét visszük magunkkal ...
 
 

Tar-kő ...

...Cserepes-kő...

...és végül az Őr-kő panorámája


A fotókat Hunyadi László készítette.

2013. február 25., hétfő

Hazai tájakon - Bükk - fotók

Íme néhány kép ízelítőül kétnapos bükki túránkról :

Ölelkező fák (Látó-kövek)



Bél-kő 

 A Bél-kői kőfejtőben

Őr-kő

A dédesi Kis-vár
> További képek

 A fotókat Győrfi Károly és Hunyadi László készítették.

2013. február 6., szerda

Túra a Bükkben!


Örvény-kői napfelkelte
        
  Ha - nem túl okos ötletként - rangsorolni kellene Magyarország tájait, a Bükk hegység azért biztosan előkelő helyet foglalna el. Nemcsak a legnagyobb átlagmagasságú hegyvidékünk (annak ellenére hogy a legmagasabb csúcssal a Mátra büszkélkedhet), de formakincse, a karsztos mészkőfennsík a víznyelőkkel, a peremén meredező "kövekkel" hazánkban egyedülálló (a föld alatti barlangvilágról nem is beszélve). Kiterjedt bükkösei, az itt-ott felbukkanó lucosok (tudom, telepítettek, de a magas hegyeket járónak mégis kedvesek) kárpáti hangulatot kölcsönöznek a tájnak. Nemcsak a hangulat kárpáti, de a hegyi rétek növényei, az erdő rejtett életű állatai (előfordul többek közt a farkas, hiúz, uráli bagoly) közül is sokan  jellemzően a közeli magashegységek lakói. Ha téli  túránk közben nem is valószínű hogy találkozunk velük, de a csendes, behavazott fennsíkot járva érezzük, hogy a Középhegység egy különleges vidékére jöttünk.

            Februári túránkon Bélapátfalváról indulva kapaszkodunk fel a Fennsík 800m körüli tetőszintjére. A hatalmas mészkőasztal déli peremén vonulva érintünk egy sor "követ": Őr-kő, Tar-kő, Három-kő stb.: ezek a fennsík peremének sziklás letörései, szép időben  nagy relatív magasságuknak megfelelő kilátással a Déli-Bükk és az Alföld felé. Átvágunk a töbrökkel és hegyi rétekkel tarkított platón Bánkút irányába, majd a Szentléleki turistaházban pihenjük ki a nap fáradalmait. (Bánkútig az Országos Kéktúra útvonalát követjük - lehet pecsétet gyűjteni!) Másnap hamarosan már a fennsík északi peremén bukkanunk ki: az Örvény-kő és a Látó-kövek panorámája szerencsés esetben a Magas-Tátráig terjed! Innen elhagyjuk a fennsíkot (részben jelzetlen úton), ereszkedésünk során a Dédesvár sziklás gerincéről pillanthatunk mégegyszer vissza a mögöttünk hagyott tájra. Túránk Nagyvisnyónál ér véget, ahonnan buszal jutunk vissza Bélapátfalvára.


A Magas-Tátra látomása (Látó-kövek)


           Ha sikerült kedvet csinálnunk, tarts velünk a Bükkbe február 16-17.-én! Reményeink szerint a túra egy  Magyarország legérdekesebb vidékeit felkereső "Hazai tájakon" című sorozat első epizódja lesz.
A túra részleteit  - további  téli-tavaszi utakkal együtt -  a Túranaptárban találod.