2020. november 9., hétfő

Kék Mátra

          Talán a kora nyári párában kék igazán a Mátra. Ilyenkor inkább aranyszínű. Sárga, vörös, rőt - az ősz minden csodás árnyalatával. Gyönyörű, akkor is ha éppen az ősz szürke hangulatával fogadja a túrázót.    
         Ami itt kék az az Út. A Kéktúra egyik legszebb szakasza; egyenes és logikus vonalon, végig  a Mátra gerincét követve. Nem is éppen könnyű része ez az országjáró túraútvonalnak; már hossza miatt sem, de főleg a magashegyi túrának is beillő, kiadós emelkedés miatt! De kihívás ez is a maga módján - és lám belefért - itt megemlítve azt is, hogy legfiatalabb útitársunk ezúttal alig tíz éves volt! :-)
          Jó szokásunk szerint a nagyobb ellenállás irányában indultunk, Sirok felől célozva a Kékest. (Ezen a vasárnapon mindenki szembejött-vajon miért...? :-) Sőt, még egy kis kitérő is belefért, mindjárt indulásnak elkanyarodtunk a Nyírjes-láphoz, mielőtt a gerinctúrába kezdtünk volna. Azután sorra vettük a Keleti-Mátra csúcsait: kis pihenővel a Gazos-kő nagyszerű kilátása mellett, fel az Oroszlánvár kaptatóján, és így tovább ... még tovább ... míg a Kékesre értünk, egyszerre az őszi alkonnyal, ahonnan lámpafény mellett zártuk a kiadós Mátra-beli kéktúrát.
 
 
 
Nyírjes-láp

Őszi gombák mindenütt... (érdestinóru faj)


Gazos-kő

Oroszlánvár bevétele után



Messze még a Kékes ...


A Disznó-kő alatt

A fotókat Hunyadi László készítette.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése