Ismét Magas-Tátra

Hegyek ölelésében a Zöld-tó

         
               Magas-Tátra - immár harmadszor. De, mint mindig, most is megunhatatlan, változatos, különleges szépségű táj.
              Ezúttal északról, Zár felől közelítettünk. Első napunk a Bélai-Tátra keresztezése volt a Siroké sedlo-n át. Zöld gyepek, tarka virágok, fehér sziklák - éles ellentétben a szemben tornyosuló sötét, komor gránithegyekkel. A Kopa-hágónál  elérve az "igazi" Magas-Tátrát, a Fehér-tótól rátérve a Magistrála piros jelzésére, Zöld-tó völgyébe tértünk.

Portré

               Másnap reggel eljött az első csúcstámadás ideje: a Fehér-tavi csúcsra (2229 m) itt-ott lánccal díszített, érdekes, sziklás- négykézlábas ösvényen jutottunk fel. Visszatérve a menedékházhoz, ismét a piros jelzést követve felkapaszkodtunk a Morgás-hágó nyergébe, útközben rövid de  kiadós záporral.Fent a nyeregben pedig ismét napsütés, de döbbenetes erejű, orkánszerű szél fogadott, úgyhogy néhol leguggolva-kapaszkodva haladtunk a Tátra déli lejtőjét átszelő ösvényen aznapi szállásunkig, a Zamkovsky-menedékházig.
              Harmadik, utolsó napunk a Nagyszalóki- csúcs ostromával telt. A végtelennek tűnő omladéklejtő jutalma a kilátás 2452 m magasból a Tátraaljára, illetve túloldalt a Nagy-Tarpataki völgy felé - a csúcsot egyre inkább elborító felhők játékával némileg korlátozva - vagy inkább még szebbé téve azt.

 Közép-orom

> További képek

A fotókat Hunyadi László készítette.